You Might also like
-
-
Csintalan Miklós
Csintalan Miklós 1926-ban született, szülei földműveléssel foglalkoztak. Két testvére volt. Az elemi iskolát (1932–1938) Hetényben végezte, majd Komáromba járt polgári iskolába, melynek befejezését követően Marcelházán és Hetényen dolgozott a községházán. 1944-ben beiratkozott a komáromi tanítóképzőbe, de tanulmányait a közelgő front miatt már nem kezdhette meg. 1944. december végén leventetársaival együtt Németországba hurcolták. A háború vége sok viszontagság után a Schleswig-Holstein tartományban érte őt, a brit megszállási zónában. A fogságból 1946 januárjában jutott haza. Ezután rövid ideig a családi gazdaságban dolgozott. Családja fehér lapot kapott, de végül mégsem telepítették ki őket Magyarországra. 1947-ben átszökött a magyar oldalra és Dél-Komáromban beiratkozott egy kereskedelmi iskolába, ahol a harmadik évfolyam első félévéig maradt. 1949 elején hazajött és letette a csehszlovák hűségesküt. 1950-től több elemi iskolában is tanított, Muzslán, Virten, Marcelházán, a leghosszabb ideig szülőfalujában, Hetényen (itt a hatvanas évek elejétől igazgatóhelyettes is volt). Még az ötvenes évek elején a tanítás mellett elvégezte a pedagógiai iskolát Révkomáromban. 1952-ben házasságot kötött Vrábel Magdolnával. A házaspárnak négy gyermeke született: Miklós, Zsuzsanna, Viktor és Magdolna. A felesége halála (2015 áprilisa) óta egyedül él Komáromban. Hét unokája és kilenc dédunokája van.
Post Views: 1 229 -
Kovács Ferenc
Kovács Ferenc 1930. április 4-én született Köbölkúton. Tíz éves korától az érsekújvári magyar királyi állami Pázmány Péter gimnáziumba járt, egészen 1944. október 7-ig, Újvár első bombázásáig. Édesapja az 1945 februári német ellentámadás során halt meg, s neki már másnap a köbölkúti leventékkel Németországba kellett mennie. Hazatérése után anyjával élt, a visszatért cseh kolonistáknál dolgozott napszámosként, majd alig 16 évesen a köbölkúti téglagyárba vették fel munkásnak. 1947-ben a községben traktorállomás létesült, ahol két évig traktorosként dolgozott. Ezután bérelszámoló lett (1949), majd könyvelő. 1951-ben rukkolt be katonának két évre. Híradósként szolgált Brünnben és Libaván, majd Vágújhelyen tartalékos tiszti iskolát végzett, alhadnagy lett. A tiszti rang automatikusan párttagsággal is járt. A katonaságnál megtanult szlovákul és csehül. Miután leszerelt, visszatért a gépállomásra, majd 1953-ban megnősült, két gyermeke született. Távúton végezte a tornaljai mezőgazdasági technikumot, 1960-ban leérettségizett. Amint 1960-ban megszűntek a kisjárások, megszűnt az önálló vállalat is, így váltani kényszerült, s a köbölkúti szövetkezetben lett könyvelő. Beiratkozott a nyitrai mezőgazdasági egyetemre, ahol 1965-ben agrármérnöki diplomát szerzett. A köbölkúti szövetkezet a közreműködésével elnyerte a járás legjobb szövetkezete címet, majd miután 1973-ban a szőgyéni szövetkezetbe helyezték át, vezetése alatt ez is Csehszlovákia húsz legjobb földműves-szövetkezetei közé került. Nyugdíjaztatását követően, 1990-től három hivatali időszakon át Köbölkút polgármestere. Felesége halála óta (1989) szülőfalujában, Köbölkúton él.
Post Views: 1 222