Rácz Jenő 1928. november 10-én született Nagymegyeren. Egy hétgyermekes munkáscsaládból származik. Mivel saját földjeik nem voltak, korán elkezdte a napszámos munkát. 1945 februárjában mint leventét elvitték Ausztria keleti részére, ahol 1945. május elején szovjet hadifogságba esett. Hazatérése után, 1945 júniusától ismét napszámosként folytatta a munkát egy állami birtokon. 1948-tól traktorosbrigádban dolgozott. 1950-ben vonult be a hadseregbe (Szered, Cheb, České Budějovice – rádiólokátor iskola). 1952 októbere helyett csak 1953 februárjában szerelt le (mivel csak néhány rádiólokátor volt a hadseregben). Ezután a nagymegyeri járási hivatalban a gépesítésért felelős vezetőként dolgozott, emellett főszerkesztői tisztséget töltött be a járási földműves-újságban. Mint a mezőgazdasági szakosztály nevelési referense, megszervezte a Hároméves Szövetkezeti Munkaiskolát Nyárasdon. Ezért 1954 őszén dicsérő oklevelet vehetett át Pozsonyban. 1954–1957 között a nagymegyeri Helyi Nemzeti Bizottság elnöke (Csehszlovákia legfiatalabb helyi vezetője járási székhelyen). 1957-ben visszakerült a Járási Nemzeti Bizottságra, ahol az általános szakosztály vezetője lesz. A kisjárások 1960-ban történt megszüntetése után egészen a nyugdíjba vonulásáig (1991) és további két évig a nagymegyeri bútorüzlet vezetője.
Szlovák tanítási nyelvű szakközépiskolát végzett Nagymegyeren (1954–55), majd a 1960-as években négyéves ellenőrképzőt Brünnben. 1953-ban kötött házasságot először. Jelenleg Dunaszerdahelyen él második feleségével, Horváth Máriával, aki egy lányt és egy fiút hozott a házasságba.
-
Kovács Ferenc
Kovács Ferenc 1930. április 4-én született Köbölkúton. Édesapja vasúti pályamunkás volt, édesanyja háztartásbeli. Tíz éves korától az érsekújvári Magyar Királyi Állami Pázmány Péter Gimnáziumba járt, egészen 1944. október 7-ig, Újvár első bombázásáig. Az 1945. februári német ellentámadás alatt halt meg az édesapja, másnap a köbölkúti leventékkel ki kellett mennie Németországba. Hazatérése után édesanyjával élt, a visszatérő cseh kolonistáknál dolgozott napszámosként, 16 évesen a köbölkúti téglagyárba vették fel munkásnak. 1947-ben megalakult a traktorállomás, ahol két évig dolgozott traktoristaként. Ezután bérelszámoló lett (1949), aztán könyvelő. 1951-ben rukkolt be katonának két évre (Brünn, Libava – híradós), miközben tartalékos tiszti iskolát végzett Vágújhelyen és alhadnagyi rangot kapott. Tisztként automatikusan párttaggá lett. A katonaságnál tanult meg szlovákul, csehül. Ezután visszament a gépállomásra, 1953-ban megnősült, Vass Irént vette feleségül, akitől két gyermeke született (Ferenc, Ildikó). Távúton elvégezte a tornaljai mezőgazdasági technikumot, 1960-ban érettségizett. Abban az évben megszűntek a kisjárások, megszűnt az önálló vállalat, ekkor a köbölkúti szövetkezetben lett könyvelő. A nyitrai mezőgazdasági főiskolán agrármérnöki diplomát szerzett 1965-ben. A köbölkúti szövetkezetet a járás legjobb szövetkezetévé sikerült alakítania. 1973-ban áthelyezték a szőgyéni szövetkezetbe, amely a vezetése alatt Csehszlovákia húsz legjobb EFSZ-e közé került. Nyugdíjaztatása után, 1990-ben polgármester lett, három hivatali időn át volt Köbölkút polgármestere. Felesége halála (1989) óta szülőfalujában, Köbölkúton él.
-
Hrala Gyula
Hrala Gyula 1940. december 30-án született Ógyallán. Édesapja, Hrala Gyula jegyző volt, édesanyja, Turbacs Valéria háztartásbeli. A komáromi szlovák tannyelvű gimnáziumban érettségizett, később az érettségit megismételte a komáromi Gépészeti Szakiskola magyar tannyelvű villamos szakán is. Magyarországon 1993-ban elvégezte a Gárdonyi Géza Újságíró Akadémiát is. 1958-ban elektrotechnikusként helyezkedett el a komáromi hajógyárban, ahol 42 évet dolgozott le és a hajóépítési részleg osztályvezetőjeként vonult nyugdíjba. Hrala Gyula 1989–1990-ben, a bársonyos forradalom idején a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) mozgalom járási elnöki tisztségét töltötte be.
Feleségével, szül. Topics Rozáliával három fia született, négy unokája van.
Irodalmi tevékenységének és történeti gyűjteményeiből rendezett kiállításainak köszönhetően több elismerést és kitüntetést szerzett (Vitézi Rend Bronz Nemzetvédelmi Kereszt, Hűséggel a Hazához Érdemkereszt, Honvéd Hagyományőrző Egyesület (HOHE) Díszérméje).
