Prohászka Marcell Érsekújvárban született 1924. június 14-én, polgári családban, két fiútestvére volt. Ugyancsak Érsekújvárban végezte az elemi iskolát és a reálgimnáziumot, majd a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre járt 1944-ig, amikor a bombázások miatt beszüntették az egyetemeket. Hazajövetele után egy ideig a gázgyárban dolgozott, 1944 szeptemberében a budapesti Ludovika Akadémiára vonult be, ahonnét Várpalotára vitték újonckiképzésre. Pár héttel később már a fronton volt, a Margit-vonalban. Az év utolsó napján átlépték az akkori magyar–német határt és Németország különböző helyein további kiképzést kapott. Drezda bombázásának is szemtanúja volt. 1945 áprilisában, Bajorországban amerikai fogságba esett, majd 1945 nyarán francia kézre került. 1945 novemberében visszaérkezett Budapestre. Érsekújvárban, a szüleinél csak rövid látogatást tett. Budapesten 1949-ben gazdasági szaktanári diplomát szerzett, tanári pályafutását Esztergomban kezdte. 1953-ban Dél-Komáromba költözött. 1965-ben kinevezték a Komáromi Gépíró és Gyorsíró Szakiskola igazgatójává, ahonnan 1987-ben vonult nyugdíjba. Példaértékű életművéért több elismerésben részesült (Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, Kiváló Pedagógus, Kultsár-díj, 2013-tól Komárom díszpolgára).

Jelenleg feleségével, Évával Dél-Komáromban él, egy fiú és egy lány édesapja.

Kosztolányi Gáspár Megyercsréten született 1923. szeptember 18-án. Szülei gazdálkodók voltak, nyolcan voltak testvérek. A római katolikus elemi iskolát Megyercsen (1929–1938) végezte el. 1939-től 1941-ig gazdaképzőbe járt, szombatonként az iskola keretében leventézett. 1944 júliusában a dél-komáromi Monostori Erődbe vonult, öt nap után az 52-es győri határvadász zászlóaljhoz csatlakozott. 1944 őszén a Tiszához került védőállások készítésére, ezután az alakulata Nyugat-Magyarországra vonult, majd 1945 elején Németországba. 1945 áprilisában amerikai hadifogságba esett, 1945 augusztusától francia kézre került, ahonnan 1946 áprilisában jutott haza. A család földjeit a kollektivizálásig (1951-ig) apjával magángazdálkodókként művelték. Ezután 1960-ig a szövetkezetben dolgozott. Apját, mivel a keresztényszocialista párt helyi elnöke volt és 1938 után megyei bizottsági tag, a háború után szabotázs miatt két hónapra börtönbe zárták. Kulák származása miatt Kosztolányi Gáspár is hosszú ideig megbélyegzett volt. Egy évig Nyitranovákban volt bányász, ezután a szentpálpusztai állami gazdaságban dolgozott, először egyszerű munkásként, később traktorosként egészen 1965-ig, amikor a komáromi hajógyárba került gépjárművezetői állásba. 1983-ban vonult nyugdíjba. 1955-ben nősült meg, 1960-tól Őrsújfaluban él feleségével, Verával.