Tóth Pál (1934) Vágkirályfán született, szülei Tóth Péter és Pintér Etelka földművesek voltak. Édesapja egy viszonylag jómódú parasztgazdaság tulajdonosa volt, egy ideig a községi elöljáróság tagja, a község pénztárnoka. A szülők gyermekeiket római katolikus hitben nevelték. Pál a vágkirályfai elemi iskola után a komáromi mezőgazdasági technikumban tanult. Később a mezőgazdaságban helyezkedett el, hosszú ideig a diószegi magnemesítő állomás dolgozója volt, eközben távúton elvégezte a mosonmagyaróvári agrármérnöki egyetemet, itt szerzett mérnöki diplomát. 1990-től 2002-ig Vágkirályfa polgármestere volt. Feleségével, Lehotkai Máriával három gyermekük született, hat unokájuk van. Jelenleg Vágsellyén él feleségével.
You Might also like
-
Dolník Erzsébet
Dolníkné Czirók Erzsébet 1940. május 13-án született a mai Pozsonyligetfaluban (ekkor Engerau, Németország része). Édesapja, Czirók Miklós asztalos volt, édesanyja, Czirókné Bányász Erzsébet háztartásbeli. A házaspárnak Erzsébeten kívül még három gyermeke született. Erzsébet a Komáromi Magyar Középiskolában érettségizett 1957-ben, majd a pozsonyi Felsőbb Pedagógiai Iskolában 1957–1959 között matematika–fizika szakon tanult. Egészen 1990-ig a lévai Pedagógiai Szakközépiskola pedagógusa volt, ezután a lévai járás tanfelügyeleti hivatalának vezetője (1990–1992), majd az Együttélés Politikai Mozgalom főtitkára, oktatáspolitikai alelnöke (1992–1998) és 1998–2006 között az MKP parlamenti képviselője. Férjével, Dolník Tiborral két gyermeke született, négy unokája és egy dédunokája van. Több elismerést és díjat kapott (Gróf Széchenyi István Emlékérem, Pro Probitate – Helytállásért Díj, Magyar Arany Érdemkereszt stb.). Jelenleg Léván él.
Született: 1940. május 13. Engerau/Pozsonyligetfalu – Petržalka (ekkor Németországhoz tartozott)
Szülei:
- Czirók Miklós, 1909, asztalos
- Czirók Miklósné szül. Bányász Erzsébet, háztartásbeli
Testvérei:
- Pirsel szül. Czirók Vilma, 1934.
- Bátovsky szül. Czirók Mária, 1945.
- Éder szül. Czirók Katalin, 1948.
Iskolai végzettsége:
- 8 éves Magyar Általános Iskola Léva 1950–1954 (az 1–4. évfolyamot szlovák iskolában végezte, mivel még nem volt magyar iskola)
- 11 éves Magyar Középiskola, Komárom, 1954–1957
- Felsőbb Pedagógiai Iskola, Pozsony, 1957–1959, matematika–fizika szak
Munkahelyek:
- Magyar Tannyelvű Alapiskola pedagógusa Léván (1959–1961),
- Pedagógiai Szakközépiskola pedagógusa Léván (1959–1961)
- Pedagógiai Szakközépiskola pedagógusa Léván (1961–1990)
- Járási Tanfelügyeleti Hivatal vezetője Léván (1990–1992)
- Az Együttélés Politikai Mozgalom főtitkára – oktatáspolitikai alelnök (1992–1998)
- (ekkoriban érte el a nyugdíjkorhatárt, de erre az időre felfüggesztették a nyugdíjazását)
- Az MKP parlamenti képviselője (1998–2006)
Díjak:
- Berzsenyi Díj (1989)
- Európai Unió – Magyarország, Arany Diploma Díj (1999)
- Gróf Széchenyi István Emlékérem (2011)
- Pro Probitate – Helytállásért Díj (2011)
- Esterházy Emlékérem (2011)
- Magyar Arany Érdemkereszt (2012)
- Selye János Egyetem Díszérmének ezüst fokozata (2014)
- Ex Libris Díj (2014)
- Különféle emléklapokat kapott az SZMPSZ-től, az MKP-tól, a Csemadoktól stb.
-
Rácz Jenő
Rácz Jenő 1928. november 10-én született Nagymegyeren. Egy hétgyermekes munkáscsaládból származik. Mivel saját földjeik nem voltak, korán elkezdte a napszámos munkát. 1945 februárjában mint leventét elvitték Ausztria keleti részére, ahol 1945. május elején szovjet hadifogságba esett. Hazatérése után, 1945 júniusától ismét napszámosként folytatta a munkát egy állami birtokon. 1948-tól traktorosbrigádban dolgozott. 1950-ben vonult be a hadseregbe (Szered, Cheb, České Budějovice – rádiólokátor iskola). 1952 októbere helyett csak 1953 februárjában szerelt le (mivel csak néhány rádiólokátor volt a hadseregben). Ezután a nagymegyeri járási hivatalban a gépesítésért felelős vezetőként dolgozott, emellett főszerkesztői tisztséget töltött be a járási földműves-újságban. Mint a mezőgazdasági szakosztály nevelési referense, megszervezte a Hároméves Szövetkezeti Munkaiskolát Nyárasdon. Ezért 1954 őszén dicsérő oklevelet vehetett át Pozsonyban. 1954–1957 között a nagymegyeri Helyi Nemzeti Bizottság elnöke (Csehszlovákia legfiatalabb helyi vezetője járási székhelyen). 1957-ben visszakerült a Járási Nemzeti Bizottságra, ahol az általános szakosztály vezetője lesz. A kisjárások 1960-ban történt megszüntetése után egészen a nyugdíjba vonulásáig (1991) és további két évig a nagymegyeri bútorüzlet vezetője.
Szlovák tanítási nyelvű szakközépiskolát végzett Nagymegyeren (1954–55), majd a 1960-as években négyéves ellenőrképzőt Brünnben. 1953-ban kötött házasságot először. Jelenleg Dunaszerdahelyen él második feleségével, Horváth Máriával, aki egy lányt és egy fiút hozott a házasságba.
-
Hrala Gyula
Hrala Gyula 1940. december 30-án született Ógyallán. Édesapja, Hrala Gyula jegyző volt, édesanyja, Turbacs Valéria háztartásbeli. A komáromi szlovák tannyelvű gimnáziumban érettségizett, később az érettségit megismételte a komáromi Gépészeti Szakiskola magyar tannyelvű villamos szakán is. Magyarországon 1993-ban elvégezte a Gárdonyi Géza Újságíró Akadémiát is. 1958-ban elektrotechnikusként helyezkedett el a komáromi hajógyárban, ahol 42 évet dolgozott le és a hajóépítési részleg osztályvezetőjeként vonult nyugdíjba. Hrala Gyula 1989–1990-ben, a bársonyos forradalom idején a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) mozgalom járási elnöki tisztségét töltötte be.
Feleségével, szül. Topics Rozáliával három fia született, négy unokája van.
Irodalmi tevékenységének és történeti gyűjteményeiből rendezett kiállításainak köszönhetően több elismerést és kitüntetést szerzett (Vitézi Rend Bronz Nemzetvédelmi Kereszt, Hűséggel a Hazához Érdemkereszt, Honvéd Hagyományőrző Egyesület (HOHE) Díszérméje).