Tőzsér Árpád (Gömörpéterfala, 1935. október 6.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas szlovákiai magyar író, költő, szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész, műfordító (cseh, szlovák, lengyel, orosz, francia) és egyetemi oktató, érdemes művész. Tőzsér István és Sándor Julianna házasságából született. 1954-ben érettségizett a komáromi gimnáziumban. 1960-ban magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán. 1960–1965 között A Hét, 1965–1971 között az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1992–1996 között főszerkesztője. 1971–1976 között a Nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar nyelv- és irodalom tanszékén tanított adjunktusi beosztásban. 1976–1991 között a pozsonyi Madách Könyvkiadó szlovák fordításirodalmi szerkesztőségének vezetője, 2002 óta szerkesztője. 1991–2002 között a Comenius Egyetemen kutatott és tanított, ezúttal is adjunktusi beosztásban. 1998–1999 között a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnökeként működött. 2005 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1974-ben kötött házasságot Kállay Erzsébettel. Két fiuk született; István és Árpád, mindketten 1975-ben.

Kovács Ferenc 1930. április 4-én született Köbölkúton. Édesapja vasúti pályamunkás volt, édesanyja háztartásbeli. Tíz éves korától az érsekújvári Magyar Királyi Állami Pázmány Péter Gimnáziumba járt, egészen 1944. október 7-ig, Újvár első bombázásáig. Az 1945. februári német ellentámadás alatt halt meg az édesapja, másnap a köbölkúti leventékkel ki kellett mennie Németországba. Hazatérése után édesanyjával élt, a visszatérő cseh kolonistáknál dolgozott napszámosként, 16 évesen a köbölkúti téglagyárba vették fel munkásnak. 1947-ben megalakult a traktorállomás, ahol két évig dolgozott traktoristaként. Ezután bérelszámoló lett (1949), aztán könyvelő. 1951-ben rukkolt be katonának két évre (Brünn, Libava – híradós), miközben tartalékos tiszti iskolát végzett Vágújhelyen és alhadnagyi rangot kapott. Tisztként automatikusan párttaggá lett. A katonaságnál tanult meg szlovákul, csehül. Ezután visszament a gépállomásra, 1953-ban megnősült, Vass Irént vette feleségül, akitől két gyermeke született (Ferenc, Ildikó). Távúton elvégezte a tornaljai mezőgazdasági technikumot, 1960-ban érettségizett. Abban az évben megszűntek a kisjárások, megszűnt az önálló vállalat, ekkor a köbölkúti szövetkezetben lett könyvelő. A nyitrai mezőgazdasági főiskolán agrármérnöki diplomát szerzett 1965-ben. A köbölkúti szövetkezetet a járás legjobb szövetkezetévé sikerült alakítania. 1973-ban áthelyezték a szőgyéni szövetkezetbe, amely a vezetése alatt Csehszlovákia húsz legjobb EFSZ-e közé került. Nyugdíjaztatása után, 1990-ben polgármester lett, három hivatali időn át volt Köbölkút polgármestere. Felesége halála (1989) óta szülőfalujában, Köbölkúton él.

Dolníkné Czirók Erzsébet 1940. május 13-án született a mai Pozsonyligetfaluban (ekkor Engerau, Németország része). Édesapja, Czirók Miklós asztalos volt, édesanyja, Czirókné Bányász Erzsébet háztartásbeli. A házaspárnak Erzsébeten kívül még három gyermeke született. Erzsébet a Komáromi Magyar Középiskolában érettségizett 1957-ben, majd a pozsonyi Felsőbb Pedagógiai Iskolában 1957–1959 között matematika–fizika szakon tanult. Egészen 1990-ig a lévai Pedagógiai Szakközépiskola pedagógusa volt, ezután a lévai járás tanfelügyeleti hivatalának vezetője (1990–1992), majd az Együttélés Politikai Mozgalom főtitkára, oktatáspolitikai alelnöke (1992–1998) és 1998–2006 között az MKP parlamenti képviselője. Férjével, Dolník Tiborral két gyermeke született, négy unokája és egy dédunokája van. Több elismerést és díjat kapott (Gróf Széchenyi István Emlékérem, Pro Probitate – Helytállásért Díj, Magyar Arany Érdemkereszt stb.). Jelenleg Léván él.

Született: 1940. május 13. Engerau/Pozsonyligetfalu – Petržalka (ekkor Németországhoz tartozott)

Szülei:

• Czirók Miklós, 1909, asztalos
• Czirók Miklósné szül. Bányász Erzsébet, háztartásbeli

Testvérei:

• Pirsel szül. Czirók Vilma, 1934.
• Bátovsky szül. Czirók Mária, 1945.
• Éder szül. Czirók Katalin, 1948.

Iskolai végzettsége:

• 8 éves Magyar Általános Iskola Léva 1950–1954 (az 1–4. évfolyamot szlovák iskolában végezte, mivel még nem volt magyar iskola)
• 11 éves Magyar Középiskola, Komárom, 1954–1957
• Felsőbb Pedagógiai Iskola, Pozsony, 1957–1959, matematika–fizika szak

Munkahelyek:

• Magyar Tannyelvű Alapiskola pedagógusa Léván (1959–1961),
• Pedagógiai Szakközépiskola pedagógusa Léván (1959–1961)
• Pedagógiai Szakközépiskola pedagógusa Léván (1961–1990)
• Járási Tanfelügyeleti Hivatal vezetője Léván (1990–1992)
• Az Együttélés Politikai Mozgalom főtitkára – oktatáspolitikai alelnök (1992–1998)
• (ekkoriban érte el a nyugdíjkorhatárt, de erre az időre felfüggesztették a nyugdíjazását)
• Az MKP parlamenti képviselője (1998–2006)

Díjak:

• Berzsenyi Díj (1989)
• Európai Unió – Magyarország, Arany Diploma Díj (1999)
• Gróf Széchenyi István Emlékérem (2011)
• Pro Probitate – Helytállásért Díj (2011)
• Esterházy Emlékérem (2011)
• Magyar Arany Érdemkereszt (2012)
• Selye János Egyetem Díszérmének ezüst fokozata (2014)
• Ex Libris Díj (2014)
• Különféle emléklapokat kapott az SZMPSZ-től, az MKP-tól, a Csemadoktól stb.