Molnár Gyula 1939. december 5-én született Nagyölveden. Szülei, Molnár Gyula és Tóth Ágnes földművesek voltak, a házaspárnak három gyermeke született. Gyula a párkányi 11 éves iskola tanulója volt, 1957-ben érettségizett. Katonai alapszolgálatát 1958–1960 között végezte, ezután pedagógusként tevékenykedett. Tanári diplomáját 1968-ban szerezte meg a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán, kémia-biológia szakon. 2000-ben vonult nyugdíjba. Feleségével, Tóth Klárával két gyermekük született. A házaspár jelenleg is Farnadon él.

Kocsis Győző 1937. július 26-án született Vágkirályfán. Szülei, Kocsis József és Bergendi Gizella földművesek voltak. Gizella hosszú ideig egyedül nevelte fiát, mivel a férje fronton volt és a szovjet hadifogságból csak 1947 őszén térhetett haza. Győző a vágsellyei polgári iskola elvégzése után az újvári közgazdasági szakközépiskolában folytatta tanulmányait, 1959-ben érettségizett. 1959 őszén kezdődött a kétéves katonai alapszolgálata. Ezután több vállalatnál (kismácsédi EFSz, Agrostav stb.) dolgozott bérelszámolóként, gazdasági felelősként és vállalati anyagbeszerzőként. 1995-ben ment nyugdíjba. Feleségével, Benes Máriával két gyermekük született, négy unokája és jelenleg három dédunokája van. Felesége halála óta egyedül él Vágkirályfán. Egy helytörténeti mű (Akikért nem szólt a harang) és két verseskötet (Könnyek és virágok, Ábrándok az elmúlás ködében) szerzője.

Kovács Ferenc 1930. április 4-én született Köbölkúton. Édesapja vasúti pályamunkás volt, édesanyja háztartásbeli. Tíz éves korától az érsekújvári Magyar Királyi Állami Pázmány Péter Gimnáziumba járt, egészen 1944. október 7-ig, Újvár első bombázásáig. Az 1945. februári német ellentámadás alatt halt meg az édesapja, másnap a köbölkúti leventékkel ki kellett mennie Németországba. Hazatérése után édesanyjával élt, a visszatérő cseh kolonistáknál dolgozott napszámosként, 16 évesen a köbölkúti téglagyárba vették fel munkásnak. 1947-ben megalakult a traktorállomás, ahol két évig dolgozott traktoristaként. Ezután bérelszámoló lett (1949), aztán könyvelő. 1951-ben rukkolt be katonának két évre (Brünn, Libava – híradós), miközben tartalékos tiszti iskolát végzett Vágújhelyen és alhadnagyi rangot kapott. Tisztként automatikusan párttaggá lett. A katonaságnál tanult meg szlovákul, csehül. Ezután visszament a gépállomásra, 1953-ban megnősült, Vass Irént vette feleségül, akitől két gyermeke született (Ferenc, Ildikó). Távúton elvégezte a tornaljai mezőgazdasági technikumot, 1960-ban érettségizett. Abban az évben megszűntek a kisjárások, megszűnt az önálló vállalat, ekkor a köbölkúti szövetkezetben lett könyvelő. A nyitrai mezőgazdasági főiskolán agrármérnöki diplomát szerzett 1965-ben. A köbölkúti szövetkezetet a járás legjobb szövetkezetévé sikerült alakítania. 1973-ban áthelyezték a szőgyéni szövetkezetbe, amely a vezetése alatt Csehszlovákia húsz legjobb EFSZ-e közé került. Nyugdíjaztatása után, 1990-ben polgármester lett, három hivatali időn át volt Köbölkút polgármestere. Felesége halála (1989) óta szülőfalujában, Köbölkúton él.

Hrala Gyula 1940. december 30-án született Ógyallán. Édesapja, Hrala Gyula jegyző volt, édesanyja, Turbacs Valéria háztartásbeli. A komáromi szlovák tannyelvű gimnáziumban érettségizett, később az érettségit megismételte a komáromi Gépészeti Szakiskola magyar tannyelvű villamos szakán is. Magyarországon 1993-ban elvégezte a Gárdonyi Géza Újságíró Akadémiát is. 1958-ban elektrotechnikusként helyezkedett el a komáromi hajógyárban, ahol 42 évet dolgozott le és a hajóépítési részleg osztályvezetőjeként vonult nyugdíjba. Hrala Gyula 1989–1990-ben, a bársonyos forradalom idején a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) mozgalom járási elnöki tisztségét töltötte be.

Feleségével, szül. Topics Rozáliával három fia született, négy unokája van.

Irodalmi tevékenységének és történeti gyűjteményeiből rendezett kiállításainak köszönhetően több elismerést és kitüntetést szerzett (Vitézi Rend Bronz Nemzetvédelmi Kereszt, Hűséggel a Hazához Érdemkereszt, Honvéd Hagyományőrző Egyesület (HOHE) Díszérméje).

Dolníkné Czirók Erzsébet 1940. május 13-án született a mai Pozsonyligetfaluban (ekkor Engerau, Németország része). Édesapja, Czirók Miklós asztalos volt, édesanyja, Czirókné Bányász Erzsébet háztartásbeli. A házaspárnak Erzsébeten kívül még három gyermeke született. Erzsébet a Komáromi Magyar Középiskolában érettségizett 1957-ben, majd a pozsonyi Felsőbb Pedagógiai Iskolában 1957–1959 között matematika–fizika szakon tanult. Egészen 1990-ig a lévai Pedagógiai Szakközépiskola pedagógusa volt, ezután a lévai járás tanfelügyeleti hivatalának vezetője (1990–1992), majd az Együttélés Politikai Mozgalom főtitkára, oktatáspolitikai alelnöke (1992–1998) és 1998–2006 között az MKP parlamenti képviselője. Férjével, Dolník Tiborral két gyermeke született, négy unokája és egy dédunokája van. Több elismerést és díjat kapott (Gróf Széchenyi István Emlékérem, Pro Probitate – Helytállásért Díj, Magyar Arany Érdemkereszt stb.). Jelenleg Léván él.

Született: 1940. május 13. Engerau/Pozsonyligetfalu – Petržalka (ekkor Németországhoz tartozott)

Szülei:

• Czirók Miklós, 1909, asztalos
• Czirók Miklósné szül. Bányász Erzsébet, háztartásbeli

Testvérei:

• Pirsel szül. Czirók Vilma, 1934.
• Bátovsky szül. Czirók Mária, 1945.
• Éder szül. Czirók Katalin, 1948.

Iskolai végzettsége:

• 8 éves Magyar Általános Iskola Léva 1950–1954 (az 1–4. évfolyamot szlovák iskolában végezte, mivel még nem volt magyar iskola)
• 11 éves Magyar Középiskola, Komárom, 1954–1957
• Felsőbb Pedagógiai Iskola, Pozsony, 1957–1959, matematika–fizika szak

Munkahelyek:

• Magyar Tannyelvű Alapiskola pedagógusa Léván (1959–1961),
• Pedagógiai Szakközépiskola pedagógusa Léván (1959–1961)
• Pedagógiai Szakközépiskola pedagógusa Léván (1961–1990)
• Járási Tanfelügyeleti Hivatal vezetője Léván (1990–1992)
• Az Együttélés Politikai Mozgalom főtitkára – oktatáspolitikai alelnök (1992–1998)
• (ekkoriban érte el a nyugdíjkorhatárt, de erre az időre felfüggesztették a nyugdíjazását)
• Az MKP parlamenti képviselője (1998–2006)

Díjak:

• Berzsenyi Díj (1989)
• Európai Unió – Magyarország, Arany Diploma Díj (1999)
• Gróf Széchenyi István Emlékérem (2011)
• Pro Probitate – Helytállásért Díj (2011)
• Esterházy Emlékérem (2011)
• Magyar Arany Érdemkereszt (2012)
• Selye János Egyetem Díszérmének ezüst fokozata (2014)
• Ex Libris Díj (2014)
• Különféle emléklapokat kapott az SZMPSZ-től, az MKP-tól, a Csemadoktól stb.

Bopkó Lászlóné Soóki Gitta Vágfarkasdon született 1933. május 21-én. Gyermekkorát Negyeden és Sókszelőcén töltötte, 1958-tól Újvárban él. Itt egészen nyugdíjba vonulásáig egészségügyi nővérként dolgozott, az egészségügyi iskolát munka mellett végezte el. Három gyermeke született, hat unokája, négy dédunokája van. Első regénye Nagyi könyve címmel 2016-ban jelent meg.