Tőzsér Árpád (Gömörpéterfala, 1935. október 6.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas szlovákiai magyar író, költő, szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész, műfordító (cseh, szlovák, lengyel, orosz, francia) és egyetemi oktató, érdemes művész. Tőzsér István és Sándor Julianna házasságából született. 1954-ben érettségizett a komáromi gimnáziumban. 1960-ban magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán. 1960–1965 között A Hét, 1965–1971 között az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1992–1996 között főszerkesztője. 1971–1976 között a Nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar nyelv- és irodalom tanszékén tanított adjunktusi beosztásban. 1976–1991 között a pozsonyi Madách Könyvkiadó szlovák fordításirodalmi szerkesztőségének vezetője, 2002 óta szerkesztője. 1991–2002 között a Comenius Egyetemen kutatott és tanított, ezúttal is adjunktusi beosztásban. 1998–1999 között a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnökeként működött. 2005 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1974-ben kötött házasságot Kállay Erzsébettel. Két fiuk született; István és Árpád, mindketten 1975-ben.
-
Kovács Ferenc
Kovács Ferenc 1930. április 4-én született Köbölkúton. Édesapja vasúti pályamunkás volt, édesanyja háztartásbeli. Tíz éves korától az érsekújvári Magyar Királyi Állami Pázmány Péter Gimnáziumba járt, egészen 1944. október 7-ig, Újvár első bombázásáig. Az 1945. februári német ellentámadás alatt halt meg az édesapja, másnap a köbölkúti leventékkel ki kellett mennie Németországba. Hazatérése után édesanyjával élt, a visszatérő cseh kolonistáknál dolgozott napszámosként, 16 évesen a köbölkúti téglagyárba vették fel munkásnak. 1947-ben megalakult a traktorállomás, ahol két évig dolgozott traktoristaként. Ezután bérelszámoló lett (1949), aztán könyvelő. 1951-ben rukkolt be katonának két évre (Brünn, Libava – híradós), miközben tartalékos tiszti iskolát végzett Vágújhelyen és alhadnagyi rangot kapott. Tisztként automatikusan párttaggá lett. A katonaságnál tanult meg szlovákul, csehül. Ezután visszament a gépállomásra, 1953-ban megnősült, Vass Irént vette feleségül, akitől két gyermeke született (Ferenc, Ildikó). Távúton elvégezte a tornaljai mezőgazdasági technikumot, 1960-ban érettségizett. Abban az évben megszűntek a kisjárások, megszűnt az önálló vállalat, ekkor a köbölkúti szövetkezetben lett könyvelő. A nyitrai mezőgazdasági főiskolán agrármérnöki diplomát szerzett 1965-ben. A köbölkúti szövetkezetet a járás legjobb szövetkezetévé sikerült alakítania. 1973-ban áthelyezték a szőgyéni szövetkezetbe, amely a vezetése alatt Csehszlovákia húsz legjobb EFSZ-e közé került. Nyugdíjaztatása után, 1990-ben polgármester lett, három hivatali időn át volt Köbölkút polgármestere. Felesége halála (1989) óta szülőfalujában, Köbölkúton él.
-
Hrala Gyula
Hrala Gyula 1940. december 30-án született Ógyallán. Édesapja, Hrala Gyula jegyző volt, édesanyja, Turbacs Valéria háztartásbeli. A komáromi szlovák tannyelvű gimnáziumban érettségizett, később az érettségit megismételte a komáromi Gépészeti Szakiskola magyar tannyelvű villamos szakán is. Magyarországon 1993-ban elvégezte a Gárdonyi Géza Újságíró Akadémiát is. 1958-ban elektrotechnikusként helyezkedett el a komáromi hajógyárban, ahol 42 évet dolgozott le és a hajóépítési részleg osztályvezetőjeként vonult nyugdíjba. Hrala Gyula 1989–1990-ben, a bársonyos forradalom idején a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) mozgalom járási elnöki tisztségét töltötte be.
Feleségével, szül. Topics Rozáliával három fia született, négy unokája van.
Irodalmi tevékenységének és történeti gyűjteményeiből rendezett kiállításainak köszönhetően több elismerést és kitüntetést szerzett (Vitézi Rend Bronz Nemzetvédelmi Kereszt, Hűséggel a Hazához Érdemkereszt, Honvéd Hagyományőrző Egyesület (HOHE) Díszérméje).
